Take-chan wa SUPER kawaii~

Wishlist

Bár a karácsonyi kívánságokkal már elkéstem, de hamarosan szülinapom lesz. így bátorkodtam álmodozni egyet... Amit szívesen fogadnék szülinapomra:

PIERCING *w* 

Az én pici spirálom, bár csak februárban csináltatom meg a lyukacskát, de azért ezt megveszem, hogy nézegethessem addig :3

Fehér bakancs *w*

Régóta vágyom egyre, kinéztem egy Martenst 

Elég változatosak, de nekem a sima fehér az álmom :3

Egy ilyen karkötőt szeretnék. Bár még sehol se láttam. De csillagos így imádnám :D

Coldrain konceeeeeert *wwwwwww*

Februárban közel lesznek, elakarok menni, még a jegy se drága... De azért Bécs az Bécs, nem pedig a kis szomszéd falu.

Csontvázas felső *w*

Ez a fő kedvenc de hasonlókat is elfogadok.  

Chiyu pengető 

A sajátomat sajnos elhagytam :( Annyira szeretnék egy másikat, de sajna nem mostanában lesz con, talán rendelek egyet.Jó lenne már, semmi nincs egy ideje a nyakamban :/

De persze bárminek örülni fogok... Már ha kapok valamit egyáltalán. 

Christmas is in progress

Hello Hello
Itt a nagy ünnep... Valójában igazán Karácsony ellenes vagyok, nem szeretem, több gonddal jár mint élvezettel -.-
Az első napot kapásból a sütés főzés tette ki... Basszus, egész nap, 3napon keresztül. Utálom. Aztán tegnap végre pihentem, ki se másztam az ágyból, az hiányzott volna még csak hogy bármit is csináljak.
Legalább animéztem *w* Úristen de rég volt már, hogy egy jót animéztem, de majdnem egész nap!! ( ﾟ▽ﾟ)
Elkezdtem egy assuem ecchi animét NouCome a címe, igazából nagyon hosszú címe van, és ez is ore no anime amik általában iszonyat jók, ahogy ez is az *w* megnéztem azt a 6 részt ami kijött eddig.
Elolvastam a Horimiya legújabb lefordított fejezetét is, ritkán olvasok mangát is mostanában de ezt most megláttam és elolvastam. Jó volt, szeretemazt a mangát is, jó lenne belőle egy anime de nem bírnám elviselni ha 12részbe összecsapnák...
Aztán kerestem mást... A Diabolik Lovers lett a célpont, atyám megint rám tőrt a vámpír mánia... Vámpírokat akarok rajzolni, vámpírokról akarok írni aaaah ( ´ ▽ ` ) Vajon miért rajzolják ilyen helyesre az anime pasikat?!?!?!?!?!?!?!?!??!?!444 Na igen, azt hiszem a táblámon a kövi egy vámpír lesz (*≧▽≦) Akarok még ilyen animét nézni, főleg vámpírosat, de már nem igen van（ToT）Most kipattannék az ágyból és ha tudnék jól rajzolni elkezdenék alkotni *w* Meg fogok tanulni rajzolni >< mangát rajzolok mire vége az egyetemnek.
Apropó egyetem...
Ami azt illeti tanulni még nem tanultam m(_ _)m Fránya vizsgák...Semmi kedvem hozzájuk :(
ÁÁÁh de volt jó dolog a múlthéten, majdnem el is felejtettem. Taliztam Miyával, vagy ezer éve nem láttam, így jól esett kicsit dumálni vele. Rájöttem, hogy az egyetem miatt sokmindenből kimaradok, és oké hogy barátok vagyunk, de valahogy már mégse úgy, és ez elszomorít, meg nem is voltunk sokat együtt mert sietnie kellett haza. Na mind1, kihasználtuk az időt. Bementünk az alexandrába ahol segítettünk egy nőnek is aki a fiának keresett Narutot, mivel a mangák össze voltak hányva a polcokon elég nehéz volt átnézni őket, sajnos nem is voltak első kötetetek így a hölgy se találta meg amit akart. Kész rémálom volt am, szegény mangák. Ez pénteken volt, nem jöttem haza mert még este is kicsit kimentünk Jucyval meg Rózival, akit szintén rég nem láttam, Pesten tanul a drága. Így ittunk egyet-kettőt. Aztán éjjel lekísértük a helyijáratra mi meg visszasétáltunk, ja az út kb fél óra volt :D Másnap találkoztam volna Reikoval de lemondta :(
Aztán itthon belefogtam a bakancslista megvalósításába, és tárám az első tétel februárban megvalósul Ｏ(≧∇≦)Ｏ Csak győzzem kivárni ép ésszel :D
A Miyával való találkozás arra is ráébresztett, hogy menyire elszoktam a Jrockos közegtől... A koliba egyetlen esélyem Zoli, akivel ritkán beszélek vagy találkozok, Yuu meg már annyira nem szereti, így azt ritkán hallgatunk együtt :(   Ez kicsit szomorú, imádom pedig... Mostanában újdonságokat se hallgattam... Ami még szomorúbb :/
Meg újabban elég sokat merengek a múlton, sok sok apróság jut eszembe... Kis emlékek, mindenkiről, mindenféléről... Ma is az MSN-ről beszéltünk barátnőmmel, hogy milyen jó is volt az mikor hajnalokig beszéltünk ott... Meg a MyVIP :D te jó ég, akkor még nem facezett minndenki és valahogy jobb is volt :D Szórakoztató, és mindenben benne voltál mert miért ne :D Aztán meg meg is lestem, már nem lehet belépni vagy regisztrálni, de az iwiw még működik :D És találtam érdekességeket :D

De ööö asszem ennyi elég lesz mert már így is lassan fél4 ^^ HE-HE ^^'
Oyasumi minna. Sayonara. Arigatou.
(ヾ(´･ω･｀)いってらっちゃ

Bakancslista - avagy amit még "fiatalon" meg akarok tenni...

Az utóbbi tanulással töltött heteimen jöttem csak rá hogy 'vészesen' öregszem. Csak pár hét és 21 leszek. Sok mindent nem tettem még meg amit életemben akartam így úgy döntöttem hogy szépen összeírom és megkezdem a dolgok megvalósítását.

Íme hát az ÉN bakancslistám az elkövetkezendő 4évre:
- Piercing!!!! Egyetlen egy pici spirál az alsó ajakba, csak ennyit kérek.
- Tetoválás. 2-3 biztos tervben van eddig, az orion öv a lábfejre, Aliceból ismert mondat akárhova, szárnyak!!
- Japánul tanulni!!! Régi vágyam és ha lesz rá pénzem és időm elkezdem.
- Rendesen megtanulni gitározni!!!!!
- Megnöveszteni a hajamat. Szép hosszú vörösre - bár az nem igen J-rockos :S de ez van, majd olyan Hizaki féle lesz :D
- Kirinyálni hogy megtanítsanak basszerozni. - az ügy már folyamatban van de játszani még mindig nem tudok  :D
- Végre egyszer idegesség nélkül énekelni közönség előtt.
- Begyűjteni a kedvenc mangáim.
- Megváltozni!! - ez a legnehezebb... Olyannak lenni mint aki régen voltam, de mégis újnak lenni, szeretnék egy őrült Jrockfan lenni aki közben csekélyen nőies és élvezi az életet. És közben a bunkó káromkodós énemet elhagyni.
- Elmenni COLDRAIN koncertre - most lesz európai turnéjuk de mivel Bécsnél közelebb nem jönnek így ezt ki kell hagynom :(
- Elmenni SuG koncira - ha lesz a közelben csak akkor persze.
- Elmenni GazettE koncira is... - remélhetőleg jönnek még a közelbe.
- Jó sok koncertre el szeretnék menni ameddig fiatal vagyok, nem akkor akarok bulizni folyton amikor már dolgozok meg minden. Valahogy el se tudom képzelni hogy dolgozok...
- Gyorsan lediplomázni. Ehhez tanulni kell és én sztem elég jól csinálom eddig. Nem leszek soha kitűnő tanuló, de nekem már az is elég lesz ha minden tárgyam elsőre meglesz.
- Egy rendes cp-t összehozni.
- Időt szánni a barátaimra.
- Elrendezni az életem és nem halogatni a dolgokat...
És amiről képtelen vagyok lemondani:
- Énekelni vagy gitározni egy bandában...

Azt hiszem hirtelen csak ennyi jutott eszembe. Elég lesz ezt is mind megvalósítani. Szorítsatok ^^

Csak a gitáromat, meg egy doboz cigit...

Mint Nana, most én se szeretnék mást... Csak a gitáromat. Ha egyedül lennék leülnék az ágy belső sarkára, csak én és a gitárom. És végre nekilátnék megtanulni a Pledge-t. Az a legszebb szám... Még most is az szól ^^ Ruki valahogy inspirál... És szeretem a dallamot, a hangot, a gitárt és az érzést ami átadnak. Nem mellesleg Ruki elég szívdöglesztő tud lenni :D Örülnék kicsit ha barátom még mindig úgy szeretné őket mint régen :) Akkor megtanulnánk együtt a számaikat és lenne + 1 közös program... Sajnos őt már visszaalakítani nem lehet, mindenki változik, de ez így van rendjén... De kár hogy ő pont ebben változott...
Így visszatekintve én is változtam, már nem vagyok az aki tavaly tavasszal és nyáron voltam. Amikor egyedül voltam csak azzal foglalkoztam amit szerettem, a zenével, a J-rocknak éltem... Ma már csoda ha új számot is meghallgatok, és valahogy a régi kedvenceim is kezdenek eltünedezni. Egyre kevesebb banda van akik érdekelnek vagy érdemesek a figyelemre. A sok új banda közül meg egyet kettőt ha ismerek. Megrémít a változás. Visszamennék abba az időbe amikor egész nap elvoltam magamban, éjjelenként animéztem, napközben pedig üvöltött a Visual Kei... Szeretem a mostani énem de ez valahogy más mint amivé én magam válni akartam. Egy menő kissé fiús Jrocker feelingű csaj akartam lenni aki sok nevet, gitározik és animézik, pihenget és conokra jár a barátaival. E helyett itt vagyok én. Asszem egy kicsit nőies, de állítólag menő rockeres (néha), járok conra (néha), nevetek is (néha) de alig nézek animét, alig hallgatok J-rockot, ami mondjuk annak is köszönhető hogy feloszlott a SuG és valahogy kicsit elkedvetlenedtem akkor, emellett semmi, ismétlem SEMMI időm a gitáromra... + Jó a koli de szar a sok tanulni való és idegesítő tud lenni a szobatársam... Sokkal jobb lenne, ha egyedül lehetnék a szobában, akkor semmi okom nem lenne idegesnek és nyugtalannak lenni. Amint elhatározom hogy megváltozok nem történik semmi, pedig jó lenne változni, mondjuk olyanra mint aki 10.-ben voltam. Az a kedves énem soha nem jön vissza. Arra is gondoltam már hogy az általánosban szerzett sérelmeim és egy bizonyos kapcsolat tett ilyen "kőszívűvé" mert tény hogy nagyon durva tudok lenni az emberekkel és régen nem voltam ilyen, de inkább vagyok erős és határozott, mint egy könnyen irányítható báb... De vannak akiket nem szívesen bántok meg de mégis megteszem mert gondolkodás nélkül azt mondom és csinálom ami nekem abban a helyzetben a legjobb ahhoz hogy megvédjem magam.

Ismét YAOI-t a népnek

Üdv Népesség!!!! .(･∀･).
Gondoltam folytatom amit elkezdtem leírni ide nektek akik véletlenül idetévednek és yaoisták... Ha valaki esetleg olvasta, akkor örülök ^^ De ha még nem akkor itt az ELSŐ és itt a MÁSODIK része a kis történetemnek.

Am az én történeteimről csak annyit, hogy az utóbbi időben elkezdtem úgy írni hogy a szereplők kilétét vagy végig vagy egy jó darabig homály fedi, szerintem sokkal jobban beleéli magát az ember és könnyebben azonosul a karakterrel... ( ﾟ▽ﾟ)

Na akkor íme a történet amit valahol itt hagytam abba:

- Sajnálom - mondtam, majd felvettem a kabátot és a bejárati ajtó felé vettem az irányt.
- Ho... hova mész? - hátra fordultam és láttam, ahogy ott áll, és szeméből csak a magány tükröződik.
- A stúdióba... - mondtam és a kilincs felé nyúltam.
- Várj! - kiáltotta.
Ekkor éreztem, hogy hátulról nekem puffan és átölel.
Egy pillanatra megállt a szívem, megfagyott körülöttünk az idő.
- Várj - ismételte el, miközben engedett a szorításán.

- Mi... mit mondtál?
- Sa... Sajnálom. - lépett hátra. Ránéztem, de kerülte a tekintetem. - Én csak... - dadogta.
Visszafordultam az ajtóhoz, de ő megragadta a karom.
- Várj - mondta újra - Most itt hagysz? - kérdezte. - Hogy... hogy értetted?
- Mit?
- Hát... -megszorított - Hogy értetted... Hogy értetted azt, hogy sz... szeretsz?
- Azt... - sóhajtottam - úgy, ahogy mondtam. Szeretlek, már régóta.
- De - kezdte - soha nem beszéltünk, szinte nem s találkoztunk.
- Az nem számít - simítottam meg az arcát.
- De... én rémes vagyok, kihasználok mindenkit.
- Nem vagy rémes - sóhajtottam. - És nem bánom, ha csak kihasználsz, ameddig csak az enyém lehetsz...
- De... - kezdte újra
- Nincs több kifogás - vágtam közbe, majd megragadtam az arcát és meg csókoltam.
Ahogy az ajkaink összeértek döbbenet ült ki az arcára. A falhoz szorítottam.
- Csukd be a szemed. - súgtam neki, majd újra megcsókoltam...

Oké. most ennyihez volt kedvem :D
Sayonara~

Mától új életet kezdek...

Ezzel az elhatározással keltem ma reggel. Bár eddig semmi új nem történt de Rómát se eg nap alatt építették fel.
Holnaptól minden más lesz... Legalábbis ez a terv... Ma még valahogy rendezni kell a dolgokat ahhoz, hogy holnap be is válthassam ezt. És pont h kapóra jött a terv mivel az idő is szépen megváltozott. Havazik!! Hegyekben áll a hó itt a hegyekben...
Nos jó ideje nem írtam ami azért volt mert:
- Nagyon sokat kellett tanulnom... Most is kellene, de jelenleg nem vagyok olyan hangulatomban...
- Nem sokat voltam gép közelben...
Emellett:
Hétvégén voltam Tamásiban egy kis animés talin. Én ott mondjuk csak annyit csináltam h elolvastam a
Rurouni Kenshin első kötetét és elhatároztam h megszerzem azt és a többit is. Amelyiket csak lehet azt könyvesboltban. Talán egy kicsit támogatni tudom vele a kiadót. Meg más mangára is hajtok :D Jó lenne ha többet kiadnának idehaza... Na szal ameddig barátom yu-gi-oh-zott én olvasgattam, nem volt rossz. A történetet ismerem, belenéztem az animébe. 

Vasárnap kicsit körbejártam az Árkádot. Találtam pár ruhát amit simán megvettem volna ha lett volna nálam pénz, hát igen... Sajnos nem épp kifizetődő csórónak lenni :S Pedig volt pár ruha amit hasznosíthattam volna a stílusom csiszolásához... A baj csak az, hogy még mindig nem tisztult le a fejemben minden... Jó lenne ha sok pénzem lenne és minden nap más stílusú ruhám lehetne de akkor nagyon nem lehetne megmondani ki is vagyok valójában ÉN... Bár már lassan így sem tudom

DE holnaptól MINDEN más lesz...

Talán a hajszínem is végre :D 

Nem tudom miben változhatnék... Külsőre nem igen tudok, belsőre meg bőven lenne mit de ez pakk egyik pillanatról a másikra nem fog menni. Meg hát oka van annak hogy ilyen vagyok amilyen, nem könnyű megváltozni. Ha tudnék már megtettem volna. De... Ez nehéz.

Hali hali

Üdvözlök mindenkit.

Tegnap unalmamban regisztráltam egy oldalra aminek BiteFight a neve. Barátnőm játszott itt mindig vele, így úgy döntöttem, hogy én is kipróbálom, kicsit ráfüggtem a dologra mondanom se kell :D Egy csini kis vámpír lány lettem, és mivel most néztem végig a Rosario to Vampire-t nem is volt kérdéses, hogy Moka lesz a nevem xD Am vicces egy kis játék :D Valamiért szeretem az ilyeneket... Nemrég kezdtem el a Jade Dynasty-val is játszani... Ott meg valami róka szer cucc vagyok :D Nagyon édes.
És ettől a sok vámpír dologtól kedvet kaptam egy kis vámpír sztori megírásához :D Remélhetőleg összejön valami ütős kis dolog. Jó lenne :D Aztán rajzolni hozzá egy mangát, meg kiadnák animében és stb :'D Na szal álmodozok, mint mindig... Am a hetemről annyit, hogy ez egy csöppet könnyebb de akk is, lehetne jobb is. Hétvégén majd hazamegyek, de tanulnom kellene, mert marha sokból írok kapából hétfő/kedden... Otthon meg ugye nem tudok tanulni -.- Na hagyjuk. Hétvégén majd feldobom a yaoim folytatását mert már elkezdtem írni csak a füzetem nem volt itt, így elhalasztottam a dolgot.
Ja ma ZH szal tanulni kell. Szal megyek is, majd este talán újra...

Sayonara

Big NEWS!!!!!

Na jó nem :D

(^-^*)/ｺﾝﾁｬ!

Minna-san!!! Ismét új hát van. és annak is már a közepe ( ﾟ▽ﾟ) Öhm izé... Na a lényeg a lényeg, ez a hetem baromi zsúfolt, egy nap kivételével (tegnap) minden nap ZH OMG!!!! Ami annyit tesz, hogy egyen már túl vagyok de ma is lesz egy >< De tegnap este nem volt kedvem tanulni így hangulatosabbá tettem  szobám ^^

 Végre nem egy üres fehér fal köszön vissza rám, mikor felnézek a monitorról :D Meg am sincs szobatársam akinek el kellene viselnie a hülyeségeim :D
Ja igen... Szobatársam múlt héten kiköltözött, nem tetszett neki a koli állítólag, vagy lehet, hogy csak engem nem viselt el... Sosem tudom már meg.
Ja szurkoljatok a ZH-mhoz ^^
Am ezt a kis dekorálást majd tovább fogom folytatni amint lesz megint annyi időm és kedvem akkor rajzolok még valamit, és ha sokáig egyedül leszek szobába akk talán az egész fal ilyen lesz... Jó lenne ^^ Am élvezem a kolit. Tök jó így is. Azt csinálok amit akarok, olyan zenét hallgatok amilyet akarok, olyan hangosan amilyen hangosan csak lehet (és hogy ne zavarja a szomszédokat) és gitározhatok is *w* Legalábbis tehetném, ha lenne időm（．＿．）

Oh apropó. Akárhogy is szidom ezt a hetet, azért jó volt. Hétfőn elmentem vásárolni. Kinéztem egy magassarkút (bár imádom a J-rockot a bakancsokat meg az egyéb dolgokat, elegánsan is lehet valaki jrocker, vegyük az Exist Trace Miko-ját, aranyos pofi, szép hosszú sötét göndör haj... Jó régen ő is olyan volt mint egy "pasi". De ma már nagyon szép, akkor az volt, de most olyan csajosan, és jól is áll neki + az össze olyan fiú akit ismerek és szereti az együttest odáig van a csajért és meg is értem őket.) 

De most térjünk vissza rám ^^ Szal vettem a cipőt ugye ééééés egyszer talán említettem, hogy akarok Chiyus pulcsit *w* Naaaaaa szóval az van hogy találtam egy pulcsit, ami fekete-fehér csíkos és kicsit olyan mint Chiyu-é, meg is vettem elhihetitek, mivel akciósan 1300(!!!) volt az Árkádba egy kis üzletbe. Túlzás azt mondani mégiscsak, hogy Chiyu-s de jól áll és mikor belebújtam úgy éreztem, mintha egy pillanatra ő lehetnék *w* Fantasztikus élmény volt *w* Lőttem is másnap reggel pár képet. Am először azt hittem rá, hogy sál... Mert nincs ujja...Inkább csak ilyen poncsó szerű. De nem hagyhattam ott miután benéztem a tükörbe megszerettem. 

Mostantól ilyesmiket veszek majd, eldöntöttem. 

Ugye múlthétvégén japánkertbe jártam, készül ott is 1-2 kép. Amin látszik is a múltheti szerzeményem 2 darabja is, egy szoknya és egy póló :D

I love J-Rock sráááácok *w*
Remélem következő Japánkertes képem már Japánban készül *w* De azért Siófokra is visszatérek azért, hogy még pár ilyen képet készíthessünk, mert szeretném látni úgy is a tavat, hogy halak úsznak benne. Koi illene oda a legjobban :D 

Nekem is majd egyszer lesz egy saját ki japánom az udvarba, de talán még a ház is az lesz... De legjobb lenne az egész Japánban （　´∀｀）

Legyetek jók és élvezzétek az életet ameddig még lehet, ne hagyjatok mindent holnapra és legyen veletek a zene ( ﾟ▽ﾟ)/

(*￣▽￣)ﾉ~~ ﾏﾀﾈｰ♪

Takeru's RETURN

Avagy Takeru visszatért és már csak a SuG-ra kell várni *w*
Nagyot ütött a szívem mikor kijött az új szám. Kíváncsian vártam mit alkot az egyik kedvenc énekesem aki sok mindenben segített nekem még ha ő erről nem is tud （　´∀｀）
Első hallásra annyira nem vágott földhöz, majd meghallgattam megint és megint és már tetszik ^^ Főleg mert róla van szó :D Hallgassátok hát meg TI is:

Rég voltam...

Üdv ismét itt idegen! ^^

Az, hogy egy időre eltűntem nem jelent semmi rosszat, szimplán csak annyi hogy nem volt időt itt baszakodni még akkor se ha tudtam hogy senki nem vár tőlem egyetlen posztot se :D
Azt az időt amit nem itt töltöttem, hasznosan ütöttem el... Speciel rájöttem pár dologra:
- Nem kell nadrág, rövid haj, fiús kinézet ahhoz, hogy az ember J-ROCKernek látszon: én inkább egy csajosabb vonalat fogok követni néha néha fiúsítva
- Szeretek vásárolni!! Pesten legalábbis egész jól összejöttek most a dolgok, így vettem egy szoknyát, egy felsőt (Halloween alkalmából denevéres *w* és olyan SiM-es ettől) Meg a harisnyámat is megvettem a tavaszi cphez. Bár így anyagra már em futotta, de remélem addigra lesz valami kis ösztöndíjam amiből jut arra is ^^
. Olyan szeretnék lenni mint Oosaki Nana. Szép, menő, bátor, jól énekel, tud gitározni... Bár nem egy valós személy de egy pár ilyen ember futkározik az utcán... nem azt mondom h jaj lekopizom őket és olyan leszek mint más. NEM!! A saját módomon akarom ezt a stílust megformálni... És bár biztos évekbe telik majd mivel nem vagyok milliomos... Meg azért jobb ha egyediség szaga is van a dolognak, nem? ^^

Az őszi szünet kedvéért én személy szerint suliba jártam... Az egyetem nem épp a legjobb hely ilyen szempontból ^^' Főleg h volt sok-sok ZH,mint pl ma is volt egy ami miatt nem tudtam hazamenni... Köszönöm PTE... De mind1 is...
Legalább talán ma este kipihenem magam és holnap reggel a korán kelés ellenére is fitt leszek... Hát mára ennyi voltam, mert valakinek aludnia is kell ^^ Jó éjszakát gyerekek
Oyasumi nasai ^^

"Nem számít kit szeretek, Nana, lesz az egyetlen hősöm És nincs még egy ember, aki olyan király, mint Nana! Most és mindörökké!"

shut up and take my money!!

SZÉP JÓ ÉJSZAKÁT!!  .(･∀･).

Folytatom amit elkezdtem ITT

Akaratlanul is, de mikor ezeket a szavakat kimondta a testem magától mozdult, gyengéden átfontam karjaimmal a vékony testét.
- Nincs semmi baj. - suttogtam, miközben a fejét simogattam.

  

Azt hiszem itt hagytam abba az előző bejegyzésben... 

A eső egyre jobban esett, megragadtam a  karját és hazarángattam magammal. Szerencsére elég közel laktam így perceken belül felértünk a lakásomra. Leültettem a kanapéra és berontottam a fürdőbe, sebesen kutattam törölköző után, míg végül pár perc után találtam párat.
- Tessék. - dobtam egyet neki.
- Kö... köszönöm! - dadogta és nézett rám értetlenül.
- Törölközz meg!
- Ö... Igen, jó... - elkezdte dörzsölni az arcát
A konyhából néztem, ahogy ott ül, miközben teát készítettem. Kerestem egy hozzá illő bögrét a szekrényben és teletöltöttem.
- Tessék, idd meg. - tettem elé a bögrét.
Rám nézett, majd lassan kinyitotta a száját: - Köszönöm.
- Nincs... nincs mit - mondtam, majd elfordultam.
Hallottam, ahogy szürcsölgeti a forró italt. akaratlanul is, de hátranéztem.
- Ácsi! - kiáltottam fel, mire ő összerezzent - Ide a törölközővel! - megragadtam az anyagot és a fejére borítottam, majd elkezdtem dörzsölni a haját. - Még mindig tiszta víz vagy. Ha nem törölközöl meg rendesen, megfázol!
- Sa... sajnálom! Köszönöm... - mondta halkan, miközben arcát a kezébe temette.
- Mit sajnálkozol? Istenem... - sóhajtottam.
- Csak... Nem is ismersz, csak egy idegen vagyok és te mégis gondoskodsz rólam. Sajnálom...
Döbbenten néztem rá, majd mikor ismét észbe kaptam teljes erőmből összeborzoltam a haját.
- Hééé ez mégis... - kiáltott fel, de közbevágtam.
- Butus, talán jobban ismerlek, mint te magad! - karoltam át. - Többet tudok rólad, mint bárki más. Régóta figyeltelek már... - súgtam neki, a saját józan eszem ellen cselekedve.
- Ez nem vicces. Tudod ez elég... bizarrul hangzik - mondta, miközben próbált kiszabadulni a karjaim közül. - Nem értelek - dadogta.
- Szeretlek - súgtam neki.
- Nem lehet - mondta - Nem hiszek neked!
Összehúzta magát. Éreztem, ahogy egy könnycsepp hullik az arcáról a karomra. Ekkor észhez tértem éés elengedtem. Összekuporogva ült a kanapén és halkan szipogott.
- Sajnálom - mondtam, majd felvettem a kabátot és a bejárati ajtó felé vettem az irányt.
- Ho... hova mész? - hátra fordultam és láttam, ahogy ott áll, és szeméből csak a magány tükröződik.
- A stúdióba... - mondtam és a kilincs felé nyúltam.
- Várj! - kiáltotta.
Ekkor éreztem, hogy hátulról nekem puffan és átölel.
Egy pillanatra megállt a szívem, megfagyott körülöttünk az idő.
- Várj - ismételte el, miközben engedett a szorításán.


Mára ennyi gyerekek, kell az esti mese máskorra is!
ヾ(*´・ω・`*)おやすみなさぁ〜ぃ 

Yaoit a népnek !!!

Na itt egy kis történet amint a padban ülve írogattam... Címe nincs és most nem is írom végig de élvezzétek :D

Mindig a távolból figyeltem, reméltem egyszer ő is észrevesz. Lenyűgözött a tehetsége, a személyisége, a megjelenése, a kisugárzása, mindene... Mint egy angyal - gondoltam. Nem számított, hogy épp énekelt-e vagy gitározott, vagy csak épp beszélt, minden hang a mi tőle származott, elbűvölt. 

Titokban figyeltem, óvatosan őriztem magamban az érzéseim, mint egy kincset. Féltem, hog ha kiderül mit érzek iránta kerül majd, de ahogy az lenni szokott egy titok sem tart örökké.

Amikor egy esős napon a stúdióba tartottam, hogy előkészítsük a legújabb lemez felvételeit a bejáratnál találtam rá teljesen átázva. Szomorúnak és elveszettnek tűnt. Nem ragyogott a szemében az a tőle megszokott élénk tűz, nem láthattam azt az állandó széles mosolyt az arcán. Valami határozottam összetört benne.

- Szia. - köszöntem neki, majd megálltam mellette a bejáratot bámulva. Ő csak ült néma csendben. - Figyelj, ha itt maradsz meg fogsz fázni. - mondtam.

- Nem számít. - bökte ki és elfordította a fejét.

- Te tudod! - vágtam rá, ennek ellenére megragadtam a karját és talpra állítottam. - Figyelj... - kezdtem - Te egy híresség vagy - kicsit megráztam, majd rám nézett, mélyen a szemembe - Vigyáznod kell magadra. Sokan sze...sze...szeretnek - suttogtam, majd elengedtem a karját és hogy ne vegyen észre semmit elfordítottam a fejem.

- De ők nem az embert szeretik!- mondta, majd nekem döntötte a fejét - Én nem bírom ezt tovább... - sóhajtott - Csak azt akarom, hogy valaki igazán szeressen, hogy teljes szívéből szeressen. Úgy öleljen, mint még senki.

Akaratlanul is, de mikor ezeket a szavakat kimondta a testem magától mozdult, gyengéden átfontam karjaimmal a vékony testét.

- Nincs semmi baj. - suttogtam, miközben a fejét simogattam.

Nos egyenlőre ennyit írok :D Talán folytatom ha ezt valaki elolvassa ^^ Mert van tovább... :D

Merengjünk a múlton VOL.1

Ma valahogy nosztalgikus hangulatban vagyok. Eszembe jutott egy-két dolog... Sokat változtam azóta hogy Japán és Ázsia iránt érdeklődöm. Sok mindent köszönhetek a kontinensnek és főleg a kedvenc országomnak. Még egy-két jó jegyet is :D De ami a leginkább eszembe jutott az a SuG nevű banda... Szinte az életemet mentette meg Takeru, Chiyu. Yuji. Masato és Shinpei...

Volt egy nagyon rossz korszaka az életemnek és ha akkor sz ő vidám zenéjük és Takeruverhetetlen mosolya nincs én biztos egy más ember lennék. Takeru volt az aki miatt minden reggel képes voltam felkelni és élni az életemet. És még nem is akárhogy, boldog voltam. Ahányszor ránéztem mosolyogtam, ha meghallottam a hangját mosolyogtam. Több mint egy éven keresztül ő volt a "szerelmem", még ma is szeretem de máshogy... Nem az hogy kevésbé szeretném mint akkor, csak már van nála fontosabb ( ´ ▽ ` ) Még mindig az egyik legeslegkedvesebb énekes a számomra és még mindig ha hallom boldog leszek, de ma már alapból is tudok boldog lenni, és tudok nélküle élni. Mondjuk azért egy SuG koncertért még mindig nagyon oda lennék és ki nem hagynám és várom h kijöjjön végre az új albumuk ami nekik is egy új kezdet lesz és biztos nagyot fog ütni és szeretni fogom. Mindenképp megyek koncertre ha majd lehet :D

A SuG minden száma másképp hatott de mind ugyan azt érte nálam el... Ha szomorú vagy hallgasd őket!!! Ezt tudom tanácsolni. Remélem nem csak én szeretem így őket :D És másnak is ilyen örömet okoznak főleg nehéz időkben a számaik ♡ Hallgassátok  Gimme x Gimme-t ha ölelés kell. A Scheat-et ha nosztalgikus kedvetek van. A Vi-Vi-Vi-t ha sírnotok kell és a Love Scream Party-t ajánlom bulihoz vagy a Fat Inside Horror-t ha tombolnotok kell. Legyen bármilyen kedved ők jók ( ﾟ▽ﾟ)
Nem mellesleg Takeru szerepel az egyik régi fanficemben amit ma találtam meg Ｏ(≧∇≦)Ｏ Régen sokat írtam, főleg órákon, meg rajzoltam is. Egyik barátnőm rendszeresen olvasta az írásaim és értékelte is meg követelte a folytatásokat ( ﾟ▽ﾟ)

Emellett megtaláltam a Japán szótáramat is, amit én írogattam és bővítgettem... Régen valahogy többet foglalkoztam a japán nyelvvel, azt hiszem ismét nekiállok majd tanulgatni... Alig várom már hogy megtanuljak japánul meg gitározni és végezzek az egyetemmel :D Nem sokat kérek, csak ennyit :D
Azt hiszem még sokat kell tanulnom ezeken kívül is az életről（．＿．）