Take-chan wa SUPER kawaii~

Wishlist

Bár a karácsonyi kívánságokkal már elkéstem, de hamarosan szülinapom lesz. így bátorkodtam álmodozni egyet... Amit szívesen fogadnék szülinapomra:

PIERCING *w* 

Az én pici spirálom, bár csak februárban csináltatom meg a lyukacskát, de azért ezt megveszem, hogy nézegethessem addig :3

Fehér bakancs *w*

Régóta vágyom egyre, kinéztem egy Martenst 

Elég változatosak, de nekem a sima fehér az álmom :3

Egy ilyen karkötőt szeretnék. Bár még sehol se láttam. De csillagos így imádnám :D

Coldrain konceeeeeert *wwwwwww*

Februárban közel lesznek, elakarok menni, még a jegy se drága... De azért Bécs az Bécs, nem pedig a kis szomszéd falu.

Csontvázas felső *w*

Ez a fő kedvenc de hasonlókat is elfogadok.  

Chiyu pengető 

A sajátomat sajnos elhagytam :( Annyira szeretnék egy másikat, de sajna nem mostanában lesz con, talán rendelek egyet.Jó lenne már, semmi nincs egy ideje a nyakamban :/

De persze bárminek örülni fogok... Már ha kapok valamit egyáltalán. 

Christmas is in progress

Hello Hello
Itt a nagy ünnep... Valójában igazán Karácsony ellenes vagyok, nem szeretem, több gonddal jár mint élvezettel -.-
Az első napot kapásból a sütés főzés tette ki... Basszus, egész nap, 3napon keresztül. Utálom. Aztán tegnap végre pihentem, ki se másztam az ágyból, az hiányzott volna még csak hogy bármit is csináljak.
Legalább animéztem *w* Úristen de rég volt már, hogy egy jót animéztem, de majdnem egész nap!! ( ﾟ▽ﾟ)
Elkezdtem egy assuem ecchi animét NouCome a címe, igazából nagyon hosszú címe van, és ez is ore no anime amik általában iszonyat jók, ahogy ez is az *w* megnéztem azt a 6 részt ami kijött eddig.
Elolvastam a Horimiya legújabb lefordított fejezetét is, ritkán olvasok mangát is mostanában de ezt most megláttam és elolvastam. Jó volt, szeretemazt a mangát is, jó lenne belőle egy anime de nem bírnám elviselni ha 12részbe összecsapnák...
Aztán kerestem mást... A Diabolik Lovers lett a célpont, atyám megint rám tőrt a vámpír mánia... Vámpírokat akarok rajzolni, vámpírokról akarok írni aaaah ( ´ ▽ ` ) Vajon miért rajzolják ilyen helyesre az anime pasikat?!?!?!?!?!?!?!?!??!?!444 Na igen, azt hiszem a táblámon a kövi egy vámpír lesz (*≧▽≦) Akarok még ilyen animét nézni, főleg vámpírosat, de már nem igen van（ToT）Most kipattannék az ágyból és ha tudnék jól rajzolni elkezdenék alkotni *w* Meg fogok tanulni rajzolni >< mangát rajzolok mire vége az egyetemnek.
Apropó egyetem...
Ami azt illeti tanulni még nem tanultam m(_ _)m Fránya vizsgák...Semmi kedvem hozzájuk :(
ÁÁÁh de volt jó dolog a múlthéten, majdnem el is felejtettem. Taliztam Miyával, vagy ezer éve nem láttam, így jól esett kicsit dumálni vele. Rájöttem, hogy az egyetem miatt sokmindenből kimaradok, és oké hogy barátok vagyunk, de valahogy már mégse úgy, és ez elszomorít, meg nem is voltunk sokat együtt mert sietnie kellett haza. Na mind1, kihasználtuk az időt. Bementünk az alexandrába ahol segítettünk egy nőnek is aki a fiának keresett Narutot, mivel a mangák össze voltak hányva a polcokon elég nehéz volt átnézni őket, sajnos nem is voltak első kötetetek így a hölgy se találta meg amit akart. Kész rémálom volt am, szegény mangák. Ez pénteken volt, nem jöttem haza mert még este is kicsit kimentünk Jucyval meg Rózival, akit szintén rég nem láttam, Pesten tanul a drága. Így ittunk egyet-kettőt. Aztán éjjel lekísértük a helyijáratra mi meg visszasétáltunk, ja az út kb fél óra volt :D Másnap találkoztam volna Reikoval de lemondta :(
Aztán itthon belefogtam a bakancslista megvalósításába, és tárám az első tétel februárban megvalósul Ｏ(≧∇≦)Ｏ Csak győzzem kivárni ép ésszel :D
A Miyával való találkozás arra is ráébresztett, hogy menyire elszoktam a Jrockos közegtől... A koliba egyetlen esélyem Zoli, akivel ritkán beszélek vagy találkozok, Yuu meg már annyira nem szereti, így azt ritkán hallgatunk együtt :(   Ez kicsit szomorú, imádom pedig... Mostanában újdonságokat se hallgattam... Ami még szomorúbb :/
Meg újabban elég sokat merengek a múlton, sok sok apróság jut eszembe... Kis emlékek, mindenkiről, mindenféléről... Ma is az MSN-ről beszéltünk barátnőmmel, hogy milyen jó is volt az mikor hajnalokig beszéltünk ott... Meg a MyVIP :D te jó ég, akkor még nem facezett minndenki és valahogy jobb is volt :D Szórakoztató, és mindenben benne voltál mert miért ne :D Aztán meg meg is lestem, már nem lehet belépni vagy regisztrálni, de az iwiw még működik :D És találtam érdekességeket :D

De ööö asszem ennyi elég lesz mert már így is lassan fél4 ^^ HE-HE ^^'
Oyasumi minna. Sayonara. Arigatou.
(ヾ(´･ω･｀)いってらっちゃ

Bakancslista - avagy amit még "fiatalon" meg akarok tenni...

Az utóbbi tanulással töltött heteimen jöttem csak rá hogy 'vészesen' öregszem. Csak pár hét és 21 leszek. Sok mindent nem tettem még meg amit életemben akartam így úgy döntöttem hogy szépen összeírom és megkezdem a dolgok megvalósítását.

Íme hát az ÉN bakancslistám az elkövetkezendő 4évre:
- Piercing!!!! Egyetlen egy pici spirál az alsó ajakba, csak ennyit kérek.
- Tetoválás. 2-3 biztos tervben van eddig, az orion öv a lábfejre, Aliceból ismert mondat akárhova, szárnyak!!
- Japánul tanulni!!! Régi vágyam és ha lesz rá pénzem és időm elkezdem.
- Rendesen megtanulni gitározni!!!!!
- Megnöveszteni a hajamat. Szép hosszú vörösre - bár az nem igen J-rockos :S de ez van, majd olyan Hizaki féle lesz :D
- Kirinyálni hogy megtanítsanak basszerozni. - az ügy már folyamatban van de játszani még mindig nem tudok  :D
- Végre egyszer idegesség nélkül énekelni közönség előtt.
- Begyűjteni a kedvenc mangáim.
- Megváltozni!! - ez a legnehezebb... Olyannak lenni mint aki régen voltam, de mégis újnak lenni, szeretnék egy őrült Jrockfan lenni aki közben csekélyen nőies és élvezi az életet. És közben a bunkó káromkodós énemet elhagyni.
- Elmenni COLDRAIN koncertre - most lesz európai turnéjuk de mivel Bécsnél közelebb nem jönnek így ezt ki kell hagynom :(
- Elmenni SuG koncira - ha lesz a közelben csak akkor persze.
- Elmenni GazettE koncira is... - remélhetőleg jönnek még a közelbe.
- Jó sok koncertre el szeretnék menni ameddig fiatal vagyok, nem akkor akarok bulizni folyton amikor már dolgozok meg minden. Valahogy el se tudom képzelni hogy dolgozok...
- Gyorsan lediplomázni. Ehhez tanulni kell és én sztem elég jól csinálom eddig. Nem leszek soha kitűnő tanuló, de nekem már az is elég lesz ha minden tárgyam elsőre meglesz.
- Egy rendes cp-t összehozni.
- Időt szánni a barátaimra.
- Elrendezni az életem és nem halogatni a dolgokat...
És amiről képtelen vagyok lemondani:
- Énekelni vagy gitározni egy bandában...

Azt hiszem hirtelen csak ennyi jutott eszembe. Elég lesz ezt is mind megvalósítani. Szorítsatok ^^

Csak a gitáromat, meg egy doboz cigit...

Mint Nana, most én se szeretnék mást... Csak a gitáromat. Ha egyedül lennék leülnék az ágy belső sarkára, csak én és a gitárom. És végre nekilátnék megtanulni a Pledge-t. Az a legszebb szám... Még most is az szól ^^ Ruki valahogy inspirál... És szeretem a dallamot, a hangot, a gitárt és az érzést ami átadnak. Nem mellesleg Ruki elég szívdöglesztő tud lenni :D Örülnék kicsit ha barátom még mindig úgy szeretné őket mint régen :) Akkor megtanulnánk együtt a számaikat és lenne + 1 közös program... Sajnos őt már visszaalakítani nem lehet, mindenki változik, de ez így van rendjén... De kár hogy ő pont ebben változott...
Így visszatekintve én is változtam, már nem vagyok az aki tavaly tavasszal és nyáron voltam. Amikor egyedül voltam csak azzal foglalkoztam amit szerettem, a zenével, a J-rocknak éltem... Ma már csoda ha új számot is meghallgatok, és valahogy a régi kedvenceim is kezdenek eltünedezni. Egyre kevesebb banda van akik érdekelnek vagy érdemesek a figyelemre. A sok új banda közül meg egyet kettőt ha ismerek. Megrémít a változás. Visszamennék abba az időbe amikor egész nap elvoltam magamban, éjjelenként animéztem, napközben pedig üvöltött a Visual Kei... Szeretem a mostani énem de ez valahogy más mint amivé én magam válni akartam. Egy menő kissé fiús Jrocker feelingű csaj akartam lenni aki sok nevet, gitározik és animézik, pihenget és conokra jár a barátaival. E helyett itt vagyok én. Asszem egy kicsit nőies, de állítólag menő rockeres (néha), járok conra (néha), nevetek is (néha) de alig nézek animét, alig hallgatok J-rockot, ami mondjuk annak is köszönhető hogy feloszlott a SuG és valahogy kicsit elkedvetlenedtem akkor, emellett semmi, ismétlem SEMMI időm a gitáromra... + Jó a koli de szar a sok tanulni való és idegesítő tud lenni a szobatársam... Sokkal jobb lenne, ha egyedül lehetnék a szobában, akkor semmi okom nem lenne idegesnek és nyugtalannak lenni. Amint elhatározom hogy megváltozok nem történik semmi, pedig jó lenne változni, mondjuk olyanra mint aki 10.-ben voltam. Az a kedves énem soha nem jön vissza. Arra is gondoltam már hogy az általánosban szerzett sérelmeim és egy bizonyos kapcsolat tett ilyen "kőszívűvé" mert tény hogy nagyon durva tudok lenni az emberekkel és régen nem voltam ilyen, de inkább vagyok erős és határozott, mint egy könnyen irányítható báb... De vannak akiket nem szívesen bántok meg de mégis megteszem mert gondolkodás nélkül azt mondom és csinálom ami nekem abban a helyzetben a legjobb ahhoz hogy megvédjem magam.

Ismét YAOI-t a népnek

Üdv Népesség!!!! .(･∀･).
Gondoltam folytatom amit elkezdtem leírni ide nektek akik véletlenül idetévednek és yaoisták... Ha valaki esetleg olvasta, akkor örülök ^^ De ha még nem akkor itt az ELSŐ és itt a MÁSODIK része a kis történetemnek.

Am az én történeteimről csak annyit, hogy az utóbbi időben elkezdtem úgy írni hogy a szereplők kilétét vagy végig vagy egy jó darabig homály fedi, szerintem sokkal jobban beleéli magát az ember és könnyebben azonosul a karakterrel... ( ﾟ▽ﾟ)

Na akkor íme a történet amit valahol itt hagytam abba:

- Sajnálom - mondtam, majd felvettem a kabátot és a bejárati ajtó felé vettem az irányt.
- Ho... hova mész? - hátra fordultam és láttam, ahogy ott áll, és szeméből csak a magány tükröződik.
- A stúdióba... - mondtam és a kilincs felé nyúltam.
- Várj! - kiáltotta.
Ekkor éreztem, hogy hátulról nekem puffan és átölel.
Egy pillanatra megállt a szívem, megfagyott körülöttünk az idő.
- Várj - ismételte el, miközben engedett a szorításán.

- Mi... mit mondtál?
- Sa... Sajnálom. - lépett hátra. Ránéztem, de kerülte a tekintetem. - Én csak... - dadogta.
Visszafordultam az ajtóhoz, de ő megragadta a karom.
- Várj - mondta újra - Most itt hagysz? - kérdezte. - Hogy... hogy értetted?
- Mit?
- Hát... -megszorított - Hogy értetted... Hogy értetted azt, hogy sz... szeretsz?
- Azt... - sóhajtottam - úgy, ahogy mondtam. Szeretlek, már régóta.
- De - kezdte - soha nem beszéltünk, szinte nem s találkoztunk.
- Az nem számít - simítottam meg az arcát.
- De... én rémes vagyok, kihasználok mindenkit.
- Nem vagy rémes - sóhajtottam. - És nem bánom, ha csak kihasználsz, ameddig csak az enyém lehetsz...
- De... - kezdte újra
- Nincs több kifogás - vágtam közbe, majd megragadtam az arcát és meg csókoltam.
Ahogy az ajkaink összeértek döbbenet ült ki az arcára. A falhoz szorítottam.
- Csukd be a szemed. - súgtam neki, majd újra megcsókoltam...

Oké. most ennyihez volt kedvem :D
Sayonara~